A pécsieknek nem kell különösebben bemutatni a
Tettyét. Ez a város időrendben legelső, mondhatni történelmi külvárosa, mely a történelmi belvárostól észak-keletre helyezkedik el. A környéknek már 1100 körül saját temploma volt, mely ma is látható. Ez a Mindenszentek temploma a Tettye utcában. A terület szerencsés fekvésű: alsó része a történelmi belvárossal határos, de a mindössze pár percre lévő fölső részétől már az erdei fák között indulnak a mecseki turistautak. Persze ez a pár perc is lehet fárasztó azoknak akik nem szokták meg, hiszen jelentős szintkülönbség van a Tettye különböző részei között!
De mik is a Tettye részei? Nos ezt már a pécsiek közül sem tudják mindannyian. A szűkebb értelemben vett Tettye az a kis fennsík-féle a Tettyei romok közvetlen környékén. A szó maga a török tekke, illetve délszláv tekija szóból származik, és derviskolostort jelent. A helyi bosnyákok ma is Tekija-nak hívják a Tettyét. A jelenlegi romok a reneszánsz korban a pécsi püspök nyaralójaként épültek, majd a török időkben derviskolostorként használták. Napjainkban nyaranta szabadtéri színpad működik itt.
Délszláv eredetű a Zidina szó, mely a városrész lenti részét jelöli, amely a legközelebb esik a történelmi városfalhoz. A zidina ugyanis nagyobb falat jelent.
A Havi-hegy nevét minden pécsi ismeri. Eredeti neve Kakas-hegy volt, de az 1690-es években a Havas Boldogasszony tiszteletére emelt kápolna után kezdték el Havi-hegynel hívni.
Kevéssé ismert azonban a Havi-hegy nyugati lejtője alsó részének elnevezése a Puturluk. Ez a török-délszláv összetett szó a kultúrájukban eltörökösödött - tehát iszlám hitű - délszláv nyelvű népességre utal, akik azon a területen laktak.
Szintén kevesen ismerik már Malomszeg nevét, mely a Tettye-patak által hajtott malmokról kapta a nevét. Ez gyakorlatilag a mai Szent Vince utca, illetve Ágoston tér környéke.
A lap alján található videósávban a Tettye 1984-es állapotáról készült - ma már igen értékes - dokumentum-felvételek láthatók, ajánlom mindenki figyelmébe!
